Az első kérdés minden kárnál nem az, hogy „mennyi”, hanem hogy „kié”: a cég saját vagyona sérült, vagy a cég okozott kárt másnak? A két irány két külön szerződést, két külön folyamatot – és részben ellentétes viselkedési szabályokat – jelent.
Ha vihar bontja a tetőt, betörnek a raktárba, vagy leég a műhely – a cég a károsult, és a saját vagyonbiztosítása dolgozik. A folyamat a megszokott: kárenyhítés, dokumentálás, bejelentés a biztosító vonalán, szemle, térítés. Itt a cég érdeke a minél teljesebb, gyorsabb akta – mindent megmutatni, mindent igazolni.
Ha a cég munkagépe megrongálja a szomszéd autóját, a hibás teljesítés kárt okoz a megrendelőnél, vagy egy ügyfél megcsúszik az üzletben – a cég a károkozói oldalon áll, és a felelősségbiztosítás lép be. A folyamat itt más: a károsult igényét be kell fogadni és továbbítani a biztosítónak, aki a felelősség fennállását és a kár mértékét is vizsgálja. Fontos viselkedési szabály: a felelősség érdemi elismerése vagy egyezség kötése előtt egyeztessen a biztosítóval – a feltételek ezt jellemzően elő is írják, és az elhamarkodott „persze, kifizetjük” a fedezetet veszélyeztetheti. A felelősség-világ térképe: felelősség áttekintő.
A gyakorlat kedveli a vegyes eseteket: a cégben keletkező tűz átterjed a szomszédra (saját vagyonkár + felelősségi kár egyszerre); az alvállalkozó okoz kárt a projekten (kinek a felelőssége, kinek a fedezete?); bérelt eszköz sérül (a tulajdonos vagyonkára – a bérlő felelősségi ügye). Ilyenkor mindkét irányt párhuzamosan kell vinni, pontos szereposztással – ez az a műfaj, ahol az alkusz-koordináció sokat ér: a szereposztást és a határidőket egy helyen tartjuk, a bejelentés és a kárrendezés viszont a biztosító kárvonalán zajlik. Ha pedig valamelyik szál elakad: elakadt-vitás kár.
Kérdés a saját cégére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Díjmentes és kötelezettség nélkül: átnézem, mi van meg, hol lehet rés vagy átfedés – a döntés minden esetben az Öné.