Gyakori kérdések a céges biztosításokról

Egy táblában látszik minden évforduló, fedezet és díj; a párhuzamosságok kiszűrhetők, az évfordulók egy helyen láthatók, és kárnál egyetlen kapcsolattartó ismeri az egész portfóliót. A részletes érvelés: Miért éri meg?

Tevékenységfüggő, de a váz általában: vagyonbiztosítás a telephelyre, tevékenységi-szakmai felelősség, és ha van autó, a flotta. Erre épülhetnek a juttatások és a speciális fedezetek – a térkép: a kkv-biztosítás térképe.

Igen – egyszemélyes cégnél a vállalkozás kockázata egyben a család kockázata is, ezért a néhány elemből álló, jól méretezett portfólió ott sem luxus. Külön cikk szól róla: az egyéni vállalkozó minimál-portfóliója.

A díjképzés tényezőitől: tevékenység, árbevétel, létszám, telephelyek értéke és védettsége, kárelőzmények, választott fedezeti szintek és önrészek. Konkrét számot felelősen csak ajánlat adhat – ezért nem talál az oldalon díjakat.

Általános, minden cégre vonatkozó biztosítási kötelezettség nincs. Gépjármű esetén viszont az üzemben tartónak jogszabály alapján kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kell kötnie, egyes tevékenységekhez pedig jogszabály vagy kamara ír elő felelősségbiztosítást – a kör tevékenység-függő, a mindenkori szabályok szerint. A keretekről: mikor „kötelező” a biztosítás.

A lakásbiztosítás jellemzően nem fedi a vállalkozási célú eszközöket, a céges kötvény pedig nem a magánvagyont – a határvonal élesebb, mint gondolnánk. A tipikus csapdahelyzet a home office: külön cikkben.

Igen, elsősorban a felelősség szerkezete miatt: egyéni vállalkozóként a teljes magánvagyonával felel, ezért nála a felelősségbiztosítás közvetlenül a családi vagyont is védi, míg kft-nél a céges és a magánszféra jogilag elválik – bár a gyakorlatban egy nagy kár a tulajdonos megélhetését kft esetén is érintheti. A tanulság mindkét formára ugyanaz: a fedezet a valós használatot kövesse, ne a cégformát. Részletek: egyéni vállalkozó és a biztosítás.

Érdemes két kérdést újragondolni: mi történik, ha a kolléga munka közben megsérül – ez a munkáltatói felelősség és a baleseti fedezet terepe –, és mi történik, ha ő okoz kárt másnak – ezt a cég felelősségbiztosításának is fednie kell. A juttatási réteg (csoportos baleset-, egészség-fedezet) már néhány fős csapatnál is kialakítható, bár a konstrukciók minimum-létszáma biztosítónként eltér. Részletek: az első alkalmazott.

A vallalkozas.biz a gyűjtőoldal: a teljes portfólió rendszerét mutatja meg. A területi mélyépítés – fedezetek, példák, részletek – a szakoldalakon él: a térkép a Területek oldalon.

Igen: a csoportos élet-, baleset- és egészség-fedezetek jól tervezhető, megtartó erejű juttatások lehetnek. Áttekintő: dolgozói juttatás-csomagok, mélyépítés: csoportos.biz.

Több jármű felett a flotta jellemzően átláthatóbb – egyetlen évfordulóval és egységes adminisztrációval. A határokról: kis flotta vs. nagy flotta, mélyépítés: flotta.biz.

A projekt- és építés-szerelés biztosítás az epites.biz területe; az áttekintő cikk itt: projekt- és építésbiztosítás. Tender-elvárásokról: pályázatok, tenderek.

Két tévhit is él: hogy bármilyen leállásra jár, és hogy csak a rezsit fedezi. Valójában biztosított vagyoni kár nyomán lép be, és a kieső fedezeti összeget téríti: a tovább futó állandó költségeket és az elmaradt üzemi eredményt, a kártérítési időszakon belül. Részletek: géptörés és üzemszünet.

Igen, csak máshol vannak a kockázatok, mint egy bolti üzletnél: van raktár a készlettel, van felelősség a kiszállított termékért, és van egy működés, amely egyetlen ponton – a rendelésfeldolgozáson – múlik. A vagyonbiztosítás a raktárkészletre, a felelősségbiztosítás a kiszállított termékre és a szolgáltatásra vonatkozik – a „nincs telephelyünk” érzés tehát megtévesztő. Részletek: webshop és online működés.

Igen: a 191/2009. Korm. rendelet 21/B. §-a szerint 2025. január 15-től minden vállalkozó kivitelező – a generálkivitelezőtől az egyszemélyes szakiparosig, alvállalkozóként is – köteles felelősségbiztosítást tartani, a minimális összeg az éves nettó jövedelem sávjához kötött, 20 millió forint káreseményenkénti és 40 millió forint éves limittől indul, és a fedezetigazolást a kamarai nyilvántartó rendszerbe kell feltölteni. A tervezőkre a 266/2013. Korm. rendelet 15/F–15/L. §-a ír elő hasonló kötelezettséget, amely 2026. január 14-től a Magyar Építész Kamara tájékoztatója szerint árbevétel-sávos rendszerben, 10 millió / 20 millió forintos alsó sávval működik, és a fedezetigazolás másolatát az évfordulót követő nyolc napon belül a területi kamarának kell megküldeni. A kamara a biztosítás meglétét legalább évente ellenőrzi: kivitelezőnél hiány esetén a tevékenységet legfeljebb hat hónapra megtilthatja, és ha ezalatt sem pótolják, törli a nyilvántartásból; a biztosító a szerződés megszűnését tizenöt napon belül jelenti a kamarának. A kötelező fedezet a harmadik személynek okozott kárról szól – a készülő művet, a saját munka hibáját és a kötbért nem fedezi –, és a megrendelő a szerződésben ennél magasabb összeget is kérhet. Az igazolás feltöltése és frissítése az Ön feladata; az ajánlatok összevetésében és a papírmunkában segítek, ha az évforduló vagy egy új projekt előtt szól.

Igen: a légiközlekedési kötelező felelősségbiztosításról szóló 39/2001-es kormányrendelet (2/A. §) szerint a legalább 0,25 kg (250 gramm) maximális felszálló tömegű pilóta nélküli légijármű üzembentartójának felelősségbiztosítást kell kötnie, és a rendelet a minimális biztosítási összeget is megszabja: 0,25 és 4 kg között káreseményenként 3 millió, biztosítási időszakonként 6 millió forint, 4 és 20 kg között 5, illetve 10 millió forint – a nehezebb gépekre az uniós légiközlekedési biztosítási szabályok szerinti magasabb összegek vonatkoznak. A biztosítás igazolását a rendelet (7. §) szerint a légijármű fedélzetén – a gyakorlatban a pilótánál – kell tartani és ellenőrzéskor felszólításra bemutatni, érvényes igazolás nélkül a drón nem vehet részt a légiközlekedésben. Fontos, hogy a cég általános vállalkozói felelősségbiztosítása a légijárművel okozott kárt jellemzően kizárja, ezért a céges drónra külön, erre a célra szóló légiközlekedési felelősségbiztosítás kell; a drón saját sérülésére vagy lezuhanására pedig külön vagyonbiztosítás (drón-casco) köthető, biztosítónként eltérő feltételekkel és önrésszel. A biztosításon túl a céges drónhasználathoz a légiközlekedési hatóságnál üzembentartói regisztráció és a pilóta megfelelő képzettsége szükséges, a repüléseket a HungaroControl mydronespace-rendszerében kell bejelenteni, lakott terület felett jellemzően eseti légtér kell, a permetező drónnál pedig a növényvédelmi előírások külön engedélyeket írnak elő. A tömeghatárok és a hatósági követelmények változhatnak, ezért kötés előtt a rendelet hatályos szövegét és a hatóság aktuális tájékoztatóját érdemes megnézni.

A rövid távú, díj ellenében történő kiadás szálláshely-szolgáltatás, vagyis keresőtevékenység a lakásban: a lakásbiztosításoknál ez közlési és változásbejelentési kötelezettség alá esik, és a hazai feltételek az üzletszerűen, idegeneknek kiadott lakás kárait jellemzően kizárják vagy korlátozzák – a vendég okozta rongálás és lopás a feltételek többségében nem biztosítási esemény, biztosítónként eltér. A platform „AirCover” nevű programja a saját feltételei szerint működik: a kárvédelmi része a platform vállalása, nem az Ön biztosítási szerződése, a felelősségi része a platform által szervezett fedezet, és mindkettő csak a platformon át foglalt vendégekre szól – egyik sem helyettesíti a saját kötvényt. Cégként vagy egyéni vállalkozóként a lakás a vállalkozás eszköze, ezért a hazai gyakorlat szerint a berendezésre és az épületrészre szálláshely-szolgáltatói tevékenységre kötött vállalkozói vagyonbiztosítás, a vendég sérülésére és a szomszédnak okozott kárra szálláshely-szolgáltatói felelősségbiztosítás a megoldás, a feltételek pedig jellemzően kérik a tevékenység bejelentett státuszát. A szálláshely-szolgáltatás a kormányrendelet szerint a jegyzőnél bejelentés-köteles és NTAK-regisztrációhoz kötött, Budapesten ráadásul a 2025–2026-ra elrendelt kétéves moratórium alatt új magán- és egyéb szálláshely nem vehető nyilvántartásba, és egyes kerületek helyi szabályai a rövid távú kiadást tovább korlátozzák – ezt a jogi oldalt a biztosítás nem pótolja, a kötéskor viszont a biztosító is rákérdez. Ha szól, a tevékenységre szóló ajánlatkérést és az ajánlatok összevetését elkészítem – a bejelentés és a változás közlése a biztosító felé az Öné marad.

Egy 20 perces díjmentes beszélgetéssel: hozza (vagy küldje) a meglévő kötvényeket, és átnézem, mi van meg, hol lehet rés vagy átfedés. A teljes folyamat: Hogyan működik?

Az alkusz az ügyfél megbízottja: felméri az igényt, versenyezteti a biztosítókat, magyaráz, és kárvitánál segít, amiben tud. A tanácsadásért díjat nem számítok fel, a közvetítői díjazást a biztosító fizeti. Részletek: mit csinál az alkusz.

A releváns piacról kérek ajánlatot – hogy pontosan mely biztosítók azok, az a kockázat jellegétől függ. A lényeg az azonos szempontú összehasonlítás: így olvassa az ajánlati táblákat.

Egyszer kell adatot adni, utána az évfordulós újraversenyeztetés, az adatközlők és a kárügyek támogatása nálam fut. A cél, hogy Önre a lehető legkevesebb teher jusson – az adatok jóváhagyása és az aláírás marad Önnél. Az előkészületről: ajánlatkérési adatlista.

Nem. Az átvilágítás eredménye lehet az is, hogy minden marad – csak rendezettebben. Váltás csak akkor merül fel, ha az összehasonlítás indokolja, és akkor is a szabályos rendben: váltás évfordulón.

Az ügyintézéshez jellemzően igen – ez teszi lehetővé, hogy a cég nevében ajánlatot kérjek és adminisztráljak. A kereteiről tényszerűen: képviselet és meghatalmazás.

A kockázatviselés kezdetét a szerződés rögzíti – kötéskor erre külön érdemes figyelni, hogy fedezetlen nap ne maradjon. Részletek: mikortól él a fedezet.

Mert az „olcsó” szó a kötvény árát mondja meg, nem a védelem valódi költségét – a különbség jellemzően kárnál derül ki: alacsonyabb limitben, szűkebb fedezeti körben vagy magasabb önrészben. Ez nem azt jelenti, hogy az olcsóbb ajánlat mindig rossz döntés, csak azt, hogy a díjat a tartalommal együtt, azonos szempontok szerint kell összevetni. Részletek: az olcsó díj csapdája.

Egyetlen tábla, amelyben minden szerződés lejárata, felmondási ablaka és felelőse látszik. E nélkül a hosszabbodások csendben történnek – vele minden évforduló döntési pont. Cikk: az évforduló-tábla.

Évente egyszer rendszerszerűen – évfordulóhoz igazítva –, plusz minden érdemi változásnál (telephely, létszám, tevékenység, árbevétel). A rutin: éves felülvizsgálat.

A be nem jelentett változás kárnál üthet vissza: arányos térítés vagy elutasítás is lehet a vége. Ezért a változás-bejelentés a portfólió-rend része: mikor és mit kell bejelenteni.

Előfordul – az átfedés ugyanolyan gyakori hiba, mint a rés. Ha két kötvény fedi ugyanazt, jellemzően nem dupla térítés jár, hanem dupla díj megy. Cikk: átfedés-vadászat.

Ha a meglévő portfólió jól méretezett, akkor ezt mondom ki – a cél a rend, nem a darabszám. Erről szól az őszinte cikk: mikor nem kell új biztosítás.

A szüneteltetés bejelentendő változás: a tevékenységi-szakmai felelősségbiztosítás sok esetben szünetelhet vagy módosítható a tétlen időszakra, a telephelyen maradó vagyon (épület, gépek, készlet) kockázata – tűz, betörés – viszont szüneteltetés alatt is fennáll, ezért ezt a fedezetet jellemzően érdemes fenntartani. A pontos teendő biztosítónként és terméktől függően eltér, ezért ezt egyeztetjük, mielőtt bejelenti. Részletek: változás-bejelentés.

Nem automatikusan: a kötvény a kötéskori állapotot rögzíti, és ha ez csendben elmarad a valóságtól, a fedezet és a kockázat szétcsúszik – kárnál ez alulbiztosításban vagy hiányzó tételben csapódhat le. Az évfordulós áttekintés – ha az évforduló előtt szól – pontosan erre való: a fedezetet a friss árbevételhez, létszámhoz és eszközállományhoz érdemes igazítani; nagy változásnál ezt érdemes azonnal jelezni a biztosítónak, nem megvárni a következő évfordulót. Részletek: növekedés és fedezet-emelés.

A biztosító is felmondhat: a Polgári Törvénykönyv 6:466. §-a szerint a határozatlan időre kötött szerződést bármelyik fél a biztosítási időszak végére, legalább harminc napos felmondási idővel, írásban felmondhatja – a „nem hosszabbítjuk” levél jogilag ez –, emellett ugyanez a törvény a kockázat jelentős növekedésekor is lehetővé teszi, hogy a biztosító módosítást javasoljon vagy harminc napra felmondjon, és egyes hazai vállalati feltételek a káresemény utáni felmondást is kikötik, ez biztosítónként eltér. Az első teendő a levélből a megszűnés pontos napját kiolvasni, mert az új szerződés kockázatviselésének ezt a napot követő naptól kell élnie: a felmondás hatálya csak a biztosító kifejezett hozzájárulásával tolódhat ki, erre nem érdemes építeni, az ajánlatkérést tehát a kézhezvétel után érdemes elindítani, hogy a kötés a megszűnés előtt lezáruljon. Az új biztosító kérdőívén jellemzően szerepel, hogy volt-e a biztosító részéről felmondás vagy elutasított ajánlat, és mi a kárelőzmény az utolsó években; erre a közlési kötelezettség miatt a valóságnak megfelelően kell válaszolni, mert az elhallgatott körülmény kárnál a biztosító mentesüléséhez vezethet, a régi biztosítótól pedig kérhető kárelőzmény-igazolás, amelyet az új ajánlathoz csatolni lehet. Érdemes a felmondás okát is megérteni – magas kárhányad, megváltozott tevékenység, hiányzó védelem –, mert az ok kezelése (kármegelőzési intézkedés, magasabb önrész vállalása, a fedezet pontosabb körülírása) az új ajánlatoknál számít, és nehezebb kockázatnál előfordul, hogy csak szűkebb fedezettel vagy magasabb önrésszel érkezik ajánlat; a biztosító csak arra fizet, ami az új szerződésében biztosítási esemény. Ha a felmondó levél kézhezvétele után szól, az ajánlatok összevetését és az új kötés papírmunkáját elkészítem – a menetrendet a „Váltás évfordulón” cikk írja le, a régi szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatok és az új ajánlat aláírása a szerződő dolga marad.

A kárbejelentés elsődleges útja mindig a biztosító saját kárvonala vagy online felülete – ott a leggyorsabb az ügyindítás. A pontos elérhetőség a kötvényben szerepel. A menetről: a kárbejelentés menete.

Ha az ügy elakad vagy vitás – hiánypótlási körök, elutasítás, aránytalan térítés –, akkor segítek az ügyfélnek eligazodni a biztosító felé, amiben tudok. A részletek: elakadt-vitás kárügyek.

Fotó és videó a helyszínről, leltár a károsodott tételekről, jegyzőkönyvek, számlák – mielőtt bármit elmozdítanak, amennyire a kárenyhítés engedi. Checklist: kár-dokumentálás a cégben.

A tipikus okok: a kockázat nem volt fedezve, kizárás alá esik, be nem jelentett változás, alulbiztosítás, késedelmes bejelentés vagy hiányos dokumentáció. Őszintén, tételesen: gyakori elutasítási okok.

Ha a cég sajátja sérül, a vagyonbiztosítás; ha a cég okoz kárt másnak, a felelősségbiztosítás. A gyakorlatban a kettő össze is érhet – a szétszálazásról: melyik szerződés dolgozik?

A döntési idő a kár összetettségétől és a dokumentáció teljességétől függ; a folyamat jellemzően szemlével, szükség esetén hiánypótlási körrel, majd döntéssel zárul – a pontos határidőket a mindenkori jogszabályok és a szerződési feltételek együtt határozzák meg. Ha az ügy indokolatlanul elhúzódik, ez pont az a pont, ahol alkuszként segítek, amiben tudok. Részletek: a kárbejelentés menete.

Attól függ, milyen értéken kötötték a szerződést, és mit mond a feltétel térítési szabálya. A MABISZ tájékoztatója szerint a céges vagyonbiztosítás alapértelmezés szerint általában új értékre köthető, javítható kárnál a biztosító a javítás költségét fizeti; a feltételek azonban az új értékhez képest jelentős – a MABISZ szerint jellemzően 30–50%-os, biztosítónként eltérő – technikai avultságú, a teljesen leírt vagy véglegesen használaton kívül helyezett eszköznél és teljes kárnál valóságos, azaz avult értéken térítenek, így egy tízéves, leírt gépnél sok feltétel szerint az avult érték jár. Ha a gépet könyv szerinti, leírt értéken biztosították, a Ptk. 6:460. §-a szerinti alulbiztosítás is belép: a biztosító a kárt a biztosítási összeg és a valós érték arányában téríti, tehát részkárnál a kárnak csak egy hányadát fizeti. Kérje írásban az elszámolás levezetését – milyen új értéket, avulást és alulbiztosítási arányt alkalmaztak, a feltétel melyik pontja alapján –, és tegye mellé a beszerzési számlát és a gépkönyvet. Az elszámolás értelmezésében a kötvény alapján segítek, amiben tudok; a jövőre nézve a gépparkot új beszerzési értéken, évente indexálva érdemes megadni. Részletek: Új értéken vagy avult értéken térít a biztosító? Gép, bútor, szerver kárnál.

Nem: a Pénzügyi Békéltető Testület az MNB tájékoztatója szerint csak fogyasztó – vagyis az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célból eljáró természetes személy – és a pénzügyi szolgáltató közötti vitában jár el, így egy gazdasági társaság – korlátolt felelősségű vagy betéti – biztosítói vitáját nem tárgyalja, és az MNB fogyasztóvédelmi eljárása sem áll nyitva cégeknek. Az egyéni vállalkozó státusza a szerződés céljától függ: a vállalkozásával összefüggő szerződésnél – telephelyi vagyonbiztosítás, tevékenységi felelősségbiztosítás, céges autó – nem fogyasztó, a magáncélú lakás- vagy életbiztosításánál viszont igen. Céges ügyfélnek három út marad: az írásbeli panasz a biztosítónál, amelyre a Bit. panaszkezelési szabályai szerint 30 napon belül indokolt választ kell kapnia, és amely a kárügy újranyitásának is kerete lehet; az egyeztetés – akár a biztosító kárrendezési vezetőjével, akár közvetítő (mediátor) bevonásával; végül a bíróság, ahol az elévülésre figyelni kell, mert a biztosítási feltételek jellemzően az általános ötévesnél rövidebb elévülési időt szabnak. Az MNB-hez a cég is fordulhat bejelentéssel, ha a biztosító jogszabályt sért – például nem válaszol a panaszra –, de az MNB egyedi kárvitát sem fogyasztónak, sem cégnek nem dönt el. Alkuszként elakadt vagy vitás ügynél segítek, amiben tudok: a feltétel és az indoklás összevetésében, a panasz felépítésében – a jogi képviselet és a per azonban ügyvéd dolga.

Minősülhet munkabalesetnek: a munkavédelmi törvény (Mvt.) munkabaleset-fogalma szerint munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, a baleset helyétől és időpontjától, sőt a sérült közrehatásának mértékétől is függetlenül, és a törvény a munkavégzéssel összefüggőnek tekinti többek között a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele közben történt balesetet is – a munkaügyi gyakorlat és a bírói döntések szerint a munkáltató által szervezett, elvárt vagy kötelező részvételű csapatépítő, sportnap, céges rendezvény programja ide tartozhat, míg a teljesen önkéntes, szabadidős jellegű részvétel vagy a program utáni magánjellegű tevékenység (például az esti szabad program) megítélése eseti, ezért a részvétel jellegét (munkáltatói elrendelés, munkaidőben, a cég költségén) érdemes már a szervezéskor írásban rögzíteni. Ha munkabaleset, a munkáltató teendői ugyanazok, mint az üzemben: a balesetet ki kell vizsgálni, jegyzőkönyvezni és nyilvántartani, a jogszabályban meghatározott esetekben a munkavédelmi hatóságnak bejelenteni, a dolgozó pedig a társadalombiztosítási szabályok szerint üzemi balesetként kérheti az elbírálást (baleseti táppénz, baleseti ellátás) – az üzemi jelleget nem a munkáltató, hanem a kifizetőhely vagy az egészségbiztosítási szerv bírálja el. A kártérítési oldalon a munka törvénykönyve (Mt.) 166. §-a szerint a munkáltató a munkaviszonnyal összefüggésben a munkavállalónak okozott kárt köteles megtéríteni, és csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső, előre nem látható és el nem hárítható körülmény vagy kizárólag a munkavállaló elháríthatatlan magatartása okozta – hogy a cég által szervezett program az ellenőrzési körébe tartozik-e, a konkrét körülményeken múlik, és a munkáltatói felelősségbiztosítás az, amelyik a munkáltató ilyen kárfelelősségét a feltételei szerint fedezi (a kötvényben a biztosított tevékenység meghatározása és a munkabaleset-fogalom is számít). A csoportos balesetbiztosítás ettől független, saját jogon fizető fedezet, és itt dől el a kérdés, amire gyakran csak a baleset után derül fény: ha a kötvény 24 órás (bármikor, bárhol bekövetkezett balesetre szóló) fedezetet ad, a csapatépítőn történt baleset időbeli hatály szerint beletartozik (a kizárások ettől még érvényesek); ha csak munkaidőre, munkavégzés közbeni balesetre szól, az a kérdés, hogy a feltétel a munkáltató által szervezett rendezvényt beleérti-e – ezt a feltételek eltérően kezelik, és a sport- vagy fokozott kockázatú tevékenységek (például paintball, kvad, extrém sport) kizárása vagy korlátozása is biztosítónként eltér, ezért a kötvény területi és időbeli hatályát és a kizárásokat érdemes a rendezvény előtt megnézni. A munkavállalói kárigény útját a „Munkavállalói kárügyek: merre indul az ügy?” cikk, a csoportos fedezet felépítését a „Csoportos balesetbiztosítás – áttekintő cégeknek” cikk, a NEAK megtérítési igényét pedig a „Munkabaleset után a NEAK is követel: fedezi a munkáltatói felelősségbiztosítás?” cikk írja le; a konkrét baleset minősítését munkavédelmi szakemberrel vagy a cég jogászával érdemes tisztázni.

A céges biztosítási díjak elszámolhatósága a mindenkori adószabályok szerint alakul, és a fedezet jellegétől is függ – a konkrét kezelést a könyvelőjével egyeztetve érdemes véglegesíteni. A kérdés-térkép: biztosítási díj mint költség.

A juttatások adózási logikája a mindenkori szabályoktól és a konstrukciótól függ – ökölszabály helyett keretek vannak, ezért itt is a könyvelő a végső szó. Az áttekintés: juttatások adózási logikája, mélyépítés: csoportos.biz.

A finanszírozó a saját fedezetét védi: az eszközre vagyonbiztosítást, engedményezést vagy záradékot kérhet. Ez normális gyakorlat – a részletek: lízing és hitel mellett.

Jellemzően fedezetigazolást a felelősségbiztosításról – összeghatárral, területi és időbeli hatállyal. Ennek gyors beszerzése az alkusz-rutin része: biztosítás-igazolás partnereknek.

A biztosítási költségek elszámolásának alapja a rendezett dokumentáció: kötvény, díjfizetési igazolás, besorolás. Tényszerűen, kerettel: NAV-ellenőrzés és a kötvények.

Mert a biztosító kárt térít, és egy áfa-levonásra jogosult cégnél a helyreállítási számla áfa-tartalma nem végleges veszteség: a cég a bevallásában levonja, a költségvetéstől visszakapja, így a biztosítótól is megkapva jobban járna, mint a kár előtt. A biztosítási tevékenységről szóló Bit. 123. §-a alapján – ahogy a biztosítók kárrendezési tájékoztatói idézik – a biztosító a szolgáltatás áfa-tartalmát csak áfát tartalmazó számla ellenében fizetheti ki, és csak akkor, ha az áfa a jogosultnak a költségvetésből nem térül meg. Ezért kér a biztosító kárrendezéskor külön nyilatkozatot az áfa-visszaigénylési jogosultságról: aki levonhatja az áfát, annak nettó, aki nem – alanyi adómentes vagy levonásra nem jogosító tevékenységet végző cég –, annak a számla alapján bruttó jár. A nyilatkozat tényközlés, amelyet a könyvelőjével egyeztetve, a tényleges levonási jog szerint érdemes kitölteni, mert a valótlan nyilatkozat alapján kifizetett különbözetet a biztosító visszakövetelheti. A térítést a számviteli törvény szerint egyéb bevételként kell könyvelni, a helyreállítás számlája költség vagy beruházás, a kettőt nem szabad összevonni; ha az elszámolás nem világos, a kötvény és az elszámolás alapján segítek értelmezni, amiben tudok. Részletek: Nettó vagy bruttó? Miért térít áfa nélkül a biztosító az áfa-visszaigénylő cégnek.

Igen, mert az alvállalkozó hibája a megrendelő felé az Ön cégének a hibája: a Polgári Törvénykönyv 6:148. §-a szerint aki kötelezettsége teljesítéséhez más személy közreműködését veszi igénybe, az igénybe vett személy magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el – a kárt tehát a megrendelő Öntől követeli, és Ön fordulhat utána az alvállalkozóhoz, akinél biztosítás nélkül gyakran nincs mit behajtani. Ne elégedjen meg egy „rendelkezik felelősségbiztosítással” mondattal: kérje a kötvény vagy a biztosítói fedezetigazolás másolatát és a díjfizetés igazolását, mert a díjhátralékos szerződés a Polgári Törvénykönyv szerint visszamenőleg megszűnhet. Az igazoláson azt nézze, hogy a biztosított pontosan az a cég, amellyel szerződik (nem a tulajdonos magánszemély vagy egy testvércég); hogy a biztosított tevékenységi kör tartalmazza azt a munkát, amit Önnél végez; hogy a káreseményenkénti és az éves limit arányban áll a munka értékével és az okozható kárral, szem előtt tartva, hogy az éves limit jellemzően az alvállalkozó összes megrendelőjével közös; hogy a területi és időbeli hatály lefedi a munkavégzés helyét és idejét; és hogy mekkora az önrész, amelyet kárnál az alvállalkozónak kell állnia. A kizárásokat is érdemes átfutni, mert a tevékenységi felelősségbiztosítások jellemzően nem térítik a hibás munka kijavításának költségét, sokszor korlátozottan fedezik az átvett, megmunkált vagy őrzött idegen dolgok kárát, és biztosítónként eltér, hogy a szerződéses partnernek (Önnek) okozott kár harmadik személy kárának számít-e – ha az alvállalkozó az Ön telephelyén vagy az Ön anyagával dolgozik, ezek a pontok döntenek. Végül nézze meg a saját felelősségbiztosítását is: az alvállalkozók igénybevételére szóló záradék jellemzően fedezi az Ön felelősségét az alvállalkozó által harmadik személynek okozott kárért, de nem pótolja az alvállalkozó saját biztosítását, és a biztosító visszkeresettel élhet vele szemben; a megrendelő felé adott igazolásról a „Biztosítás-igazolás partnereknek” cikk szól, és ha a partner igazolásának átnézésében kér segítséget, segítek, amiben tudok.

Jogszabály általános jelleggel nem írja elő, a támogatási jogviszony viszont gyakran igen: a támogatott eszköz vagyonbiztosítását és a biztosítás fenntartását a fenntartási időszak végéig több felhívás, illetve a támogatási szerződés részét képező általános szerződési feltételek (ÁSZF) rögzítik kötelezettségként – hogy az Ön projektjére ez vonatkozik-e, azt a saját támogatói okirata, az ÁSZF és a felhívás együtt mondja meg, mert a támogatói okirat jellemzően csak hivatkozik ezekre. A kötelezettség mögött a fenntartási kötelezettség áll: a kedvezményezettnek a projekt eredményét – a gépet, az épületet – a fenntartási időszakban (az uniós szabályok szerint jellemzően öt, kkv-nál három évig) működtetnie kell, és ha az eszköz tönkremegy vagy ellopják, pótolnia kell; a biztosítás arra való, hogy a pótlásra legyen pénz, különben a támogatás arányos része – kamattal – visszafizetendővé válhat. A biztosítást nem elég megkötni: a díjat fizetni és a szerződést a fenntartási időszak végéig élőben tartani kell, a támogató pedig helyszíni ellenőrzéskor és a fenntartási jelentésekben kérheti a kötvény és a díjfizetés igazolását. A fedezetet az eszköz pótlási (új) értékére és a támogató által elvárt kockázatokra – jellemzően tűz, elemi kár, betörés, gépeknél géptörés – érdemes méretezni, és ha a felhívás előírja, a támogató javára szóló záradékot vagy engedményezést a biztosítóval rögzíteni; ezek feltételei biztosítónként eltérnek. Ha az eszköz egyúttal hitelből vagy lízingből is finanszírozott, a bank vagy a lízingcég elvárásait ugyanabba a kötvénybe érdemes beépíteni, hogy ne fusson két párhuzamos szerződés ugyanarra a gépre.