Egy céges portfólióban öt-tíz szerződés él egymás mellett, mindegyiknek saját esedékessége, saját beszedési módja van. Elég egy lejárt bankkártya, egy visszautasított csoportos beszedés, egy könyvelőváltás vagy egy rossz e-mail-cím, és valamelyik díj csendben kimarad. Alkuszként azt látom, hogy a cégeknél a fedezetlen károk egy jelentős része nem a hiányzó kötvényből, hanem az elfelejtett díjból ered – és a kár pillanatában derül ki, hogy a szerződés már hetek óta nem él. Ez nem a biztosító rosszindulata, hanem a Polgári Törvénykönyv világos menetrendje. Ha ismeri, van benne mozgástér; ha nem, a legdrágább ponton tanulja meg.
- A Ptk. 6:449. §-a szerint elmaradt díjnál a biztosító írásban, a következményekre figyelmeztetve, a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridővel hív fel fizetésre; ha ez eredménytelen, a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal szűnik meg.
- A folytatólagos díj elmaradása miatt megszűnt szerződés helyreállítását a szerződő a megszűnéstől számított százhúsz napon belül írásban kérheti; a biztosító az elmaradt díj megfizetése mellett helyreállíthatja a fedezetet – ez lehetőség, nem kötelezettség.
- A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra más törvény, a Gfbt. vonatkozik: ott a szerződés az esedékességtől számított hatvanadik napon szűnik meg, és az adott biztosítási időszakra csak a korábbi biztosítónál köthető újra, fedezetlenségi díjjal.
A Ptk. menetrendje: felszólítás, póthatáridő, megszűnés
A Ptk. 6:449. §-a szerint ha az esedékes díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével, írásban hívja fel a teljesítésre. Ha a póthatáridő eredménytelenül telik el, a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. Két részlet döntő. Az egyik, hogy a póthatáridő a felszólítás elküldésétől számít, nem az esedékességtől: a „türelmi idő” tehát a gyakorlatban hosszabb harminc napnál, de a hosszát a biztosító levelezési ritmusa adja, nem Ön. A másik, hogy a felszólítás a szerződésben megadott címre megy – ha a cég költözött, vagy a kapcsolattartó kilépett, a levél megérkezhet úgy is, hogy senki nem olvassa. A hazai feltételek jellemzően a Ptk. szövegét veszik át, egyes biztosítók hosszabb póthatáridőt vagy rugalmasabb helyreállítást vállalnak – a saját feltételében ezt a pontot érdemes megnézni.
A Ptk. 6:450. §-a arra az esetre is ad szabályt, ha a díjnak csak egy részét fizették meg: ha a biztosító eredménytelenül hívta fel a szerződőt a kiegészítésre, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. Egy negyedéves díj felének befizetése tehát nem „féldíjas” fedezetet ad, hanem rövidebb ideig tartót.
Miért fáj a visszamenőleges megszűnés?
A megszűnés nem a póthatáridő lejártának napján, hanem az esedékesség napjára visszamenőleg áll be. Ha a díj január elsején volt esedékes, a felszólítás január közepén ment ki, és február közepéig senki nem fizetett, a szerződés január elsejétől nem él – a január 20-i betörés vagy csőtörés is fedezetlen marad. Ha viszont a póthatáridőn belül a díj beérkezik, a fedezet folyamatos, a közbeeső kár is a biztosítóé. Ez a szabály teszi a díjfelszólítást a portfólió egyik legfontosabb levelévé: nem udvarias jelzés, hanem határidő. A kockázatviselés kezdetéről szóló cikk ugyanezt a gondolatot mutatja a szerződés elejéről: a fedezet mindkét végén a díjhoz kötött.
Százhúsz nap: mi állítható helyre?
A Ptk. szerint ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése miatt szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására; a biztosító a fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált díjat megfizetik. A szó fontos: helyreállíthatja. A biztosító mérlegelhet, és a hazai gyakorlat biztosítónként eltér abban, hogy a közbeeső időszakra vállal-e kockázatot, kér-e kármentességi nyilatkozatot, vagy inkább új szerződést ajánl. Erre a lehetőségre tehát tervezni nem lehet, de ha a baj megtörtént, ez az első út: írásban, a szerződésszámmal, az elmaradt díj egyidejű rendezésével. A százhúsz napon túl marad az új kötés – új kockázatelbírálással, esetleg más feltételekkel és a díjnemfizetés miatti megszűnés tényével a kárelőzményben.
Kgfb és flotta: itt más törvény él
A céges autók kötelező felelősségbiztosítására nem a Ptk. általános szabálya, hanem a Gfbt. (2009. évi LXII. törvény) vonatkozik, és a menetrend más. A MABISZ tájékoztatója szerint a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig, a következményekre figyelmeztetve, az esedékességtől számított hatvannapos póthatáridővel küld felszólítást; ha ez eredménytelen, a szerződés az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik, és a biztosító a megszűnésről tizenöt napon belül értesíti az üzembentartót. Ezután a szerződést az adott biztosítási időszak hátralévő részére csak a korábbi biztosítónál lehet újrakötni, a biztosítás nélkül eltelt napokra pedig fedezetlenségi díjat kell fizetni – ez szankció, szolgáltatás nem jár érte. Egy flottánál a kimaradt díj tehát nem egy autót, hanem az összes forgalomban lévő járművet érinti egyszerre; a flottabiztosításról szóló cikk ezért kezeli a díjfizetést külön folyamatként.
A portfólió szintjén: hol csúszik el?
A tipikus hibák nem pénzügyi, hanem szervezési okokból születnek: három szerződés csoportos beszedéssel, kettő átutalással, egy a régi ügyvezető magánkártyájáról; a díjfelszólítás a cég régi székhelyére megy; a könyvelő nem tudja, hogy a biztosítási díj sürgős tétel; a felszólítást „majd ránézünk” mappába teszik. Az évforduló-tábla ezért nem csak lejáratokat tart: egy oszlop az esedékességé, egy a fizetési módé, egy a felelős személyé. Fontos kimondani, hogy a díjfizetés az Ön cégének át nem ruházható kötelezettsége: a felszólítást a biztosító küldi, a díjfizetést sem a biztosító, sem én nem figyelem Ön helyett. Amit vállalok: ha egy felszólítás érkezik, és nem világos, melyik szerződésről és milyen határidőről van szó, a kötvények alapján segítek értelmezni, és ha a szerződés már megszűnt, a helyreállítási kérelem összeállításában segítek, amiben tudok.
Mit tegyen most?
Nézze végig a portfólió-leltárt, és minden szerződéshez írja oda az esedékességet, a fizetési módot és azt, hogy kinek a nevére szól a felszólítás. Egységesítse a beszedést, ahol lehet, és ellenőrizze, hogy a biztosítóknál a cég székhelye és e-mail-címe aktuális. Ha díjfelszólítás érkezik, a póthatáridőn belül fizessen, és az átutalási igazolást tegye a kötvény mellé. Ha a határidő már elment, számoljon: a megszűnéstől százhúsz napon belül írásban kérheti a helyreállítást az elmaradt díj rendezésével. Ha bizonytalan, melyik szerződés érintett, a felszólítással és a kötvényekkel keressen meg – segítek átnézni, mi él, mi nem, és mi hozható még rendbe. A gyakori elutasítási okok között a díjnemfizetés azért áll elöl, mert ez az egyetlen, amelyet a cég maga tud teljes egészében megelőzni.
Kérdés a saját portfóliója díjfizetési rendjére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- Ptk. – 2013. évi V. törvény 6:449. § (A díjfizetés elmulasztásának következményei)
- Gfbt. – 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (21. § díjnemfizetés miatti megszűnés, 22. § fedezetlenségi díj)
- MABISZ – Gyakori kérdések: Mit jelent a díjfizetési kötelezettség? (kgfb díjnemfizetés)
- MABISZ – Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) GYIK (újrakötés, fedezetlenségi díj)
