Egy munkabaleset után a cégvezető két számlára készül: a dolgozó kártérítési igényére és a munkavédelmi hatóság esetleges bírságára. A harmadik levél hónapokkal később érkezik, és sokakat meglep: az egészségbiztosító a baleseti táppénz, a kórházi kezelés, esetleg a járadék költségét követeli a cégtől. Ez nem tévedés és nem büntetés, hanem a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény megtérítési szabálya, amely a munkavédelmi szabályok megszegéséhez kötődik. Alkuszként azt látom, hogy a kkv-k többsége nem tud erről a tételről, és arról sem, hogy a munkáltatói felelősségbiztosítása fedezi-e. Ez a cikk a szabályt, a folyamatot és a biztosítási határt rendezi.
- Az Ebtv. 67. § (1) bekezdése szerint a foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset annak következménye, hogy ő vagy megbízottja a rá kötelező munkavédelmi szabályokat megszegte – ez a dolgozó saját kárigényétől független, külön tétel.
- A követelés a baleseti táppénzt, a baleseti egészségügyi szolgáltatást és a baleseti járadékot is magában foglalhatja; az egészségbiztosító fizetési meghagyással érvényesíti, és egy nyilvános kúriai ügyben közel 3,8 millió forintról szólt.
- A munkáltatói felelősségbiztosítás csak akkor fedezi, ha a feltétel kifejezetten kiterjed a társadalombiztosítási szerv megtérítési igényére – a hazai feltételeknél ez alapfedezet, záradék vagy kizárás is lehet, ezért a kötvény szövege dönt.
Mi az a megtérítési igény?
Az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 67. § (1) bekezdése szerint a foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy a megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a rá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, vagy ha a balesetet szándékosan idézte elő. A 68. § általánosabb: aki az egészségbiztosítás ellátására jogosult személy betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért felelős, köteles az emiatt nyújtott ellátást a felelőssége mértékében megtéríteni – ez a szabály a cégeket harmadik személy káránál is elérheti. A megtérítendő ellátások köre a baleseti egészségügyi szolgáltatástól a baleseti táppénzen át a baleseti járadékig terjed; az összeg tehát nem a dolgozó fizetésétől, hanem az ellátás tényleges költségétől függ, és egy hosszú kórházi kezelésnél vagy tartós járadéknál milliós tétel. Az egészségbiztosítási szerv a követelést fizetési meghagyással érvényesíti, amellyel szemben bírósági út áll nyitva; a szakirodalom szerint erre a hatóságnak öt éve van. A Kúria egy nyilvános összefoglalójában szereplő ügyben a foglalkoztatót 3 817 585 forint és kamatai megfizetésére kötelező meghagyás született – amelyet végül azért helyeztek hatályon kívül, mert a sérülés nem üzemi baleset volt: a dolgozó munkaidő után a saját autóját szerelte. A tanulság kettős: a tétel valós nagyságrendű, és a védekezés jogi kérdés, nem méltányossági.
Miben más, mint a dolgozó kárigénye?
Két külön jogcímről van szó, két külön féllel szemben. A dolgozó felé a cég az Mt. 166. §-a alapján felel a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárért – ehhez nem kell munkavédelmi szabályszegés, a cég csak szűk körben mentesülhet. Az egészségbiztosító felé az Ebtv. 67. §-a alapján felel, és ennek feltétele a munkavédelmi szabály megszegése és az okozati összefüggés: a hiányzó kockázatértékelés, az elmaradt oktatás, a nem biztosított védőeszköz, a hibás gép, a nem betartott technológiai utasítás. A két igény nem duplázódik, hanem kiegészíti egymást: a dolgozó kártérítéséből az Mt. 172. §-a szerint le kell vonni a társadalombiztosítás által nyújtott ellátást, a TB tehát „előlegez”, majd a szabályszegő munkáltatótól visszakéri. Az alap mindkét ügyben a munkabaleseti jegyzőkönyv és a munkavédelmi hatóság vizsgálata – ami ezekben rögzül, az később a meghagyásban és a felelősségbiztosítási kárügyben is visszaköszön. A munkavállalói kárügyek három útja mellé ez a negyedik, a legkevésbé ismert.
Fedezi a munkáltatói felelősségbiztosítás?
Nem automatikusan. A munkáltatói felelősségbiztosítás alapfedezete a hazai feltételek szerint a munkavállalót ért személyi sérüléses kár és a sérelemdíj, amelyért a cég az Mt. alapján felel. A társadalombiztosítási szerv megtérítési igénye ettől külön kérdés: egyes feltételek kifejezetten a fedezetbe vonják, mások záradékkal, külön limittel vállalják, megint mások a kizárások között sorolják fel. Egy hazai alkuszi termékleírás is arra figyelmeztet, hogy ellenőrizni kell, az ajánlat pontosan mely megtérítési kötelezettségekre terjed ki. Két további pont feltételfüggő. Az egyik, hogy a regressz-igény és a dolgozó kára ugyanazt a limitet terheli-e – egy súlyos balesetnél a kettő együtt könnyen kimeríti. A másik, hogy a munkavédelmi szabályok súlyos vagy ismétlődő megsértése a feltételek szerint a biztosító mentesüléséhez vezethet; a mentesülés bizonyítása a biztosítóé, de a hiányzó oktatási napló vagy kockázatértékelés ezt a bizonyítást könnyűvé teszi. A kötvény szövege dönt – a feltételolvasás öt lépése közül itt a kizárások és a limit fejezete a fontos.
Ha megjött a fizetési meghagyás
Először a határidőt nézze meg, és vonjon be jogászt: a meghagyás vitatása jogi kérdés, ebben sem a biztosító, sem én nem járok el Ön helyett. Ezzel egyidejűleg jelentse be az igényt a felelősségbiztosítójának a kárvonalán vagy online felületén, csatolva a meghagyást, a munkabaleseti jegyzőkönyvet és a hatósági iratokat – a felelősségbiztosítási feltételek jellemzően azt kívánják, hogy a biztosítottal szemben támasztott igényt haladéktalanul jelentsék, és a felelősséget a biztosító hozzájárulása nélkül ne ismerjék el. Ha az ügy a biztosítónál elakad, vagy az elutasítás vitatható, az ügyfél megbízásából segítek, amiben tudok: átnézem az indoklást a feltétel szövege mellett, és segítek az újranyitás strukturálásában.
Megelőzés: ahol a munkavédelem és a biztosítás egy irányba mutat
A megtérítési igény a foglalkoztatóval szemben munkavédelmi szabályszegéshez (vagy a baleset szándékos előidézéséhez) kötött, ezért a védekezés is ott kezdődik: naprakész kockázatértékelés, dokumentált oktatás, kiadott és használt védőeszköz, karbantartott gépek, betartott technológiai utasítás. Ugyanezek a felelősségbiztosítás kockázatelbírálásának és kárrendezésének is a kérdései. A csoportos balesetbiztosítás jó kiegészítés – felelősségtől függetlenül fizet a dolgozónak –, de a TB-igényt nem érinti, ahogy a csoportos balesetbiztosításról szóló áttekintőben is leírtam. Kivitelezésnél, gyártásnál, raktározásnál ez a kockázat nagyobb, mint egy irodánál; a fedezetet ehhez mérten érdemes felépíteni.
Mit tegyen most?
Vegye elő a munkáltatói felelősségbiztosítás feltételét, és keresse meg benne a társadalombiztosítási szerv megtérítési igényére vonatkozó sort – fedezet, záradék vagy kizárás. Nézze meg a limitet, és gondolja végig, elég-e egy súlyos balesetnél a dolgozó kárára és a TB-igényre együtt. Ellenőrizze, hogy a munkavédelmi dokumentáció naprakész-e, mert kárnál ez a cég első és legfontosabb bizonyítéka. Ha a feltételben a regressz kizárás, az évforduló előtt érdemes záradékot vagy más ajánlatot kérni – ha szól, az összevetést elkészítem.
Kérdés a saját munkáltatói felelősségbiztosítása fedezetéről? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- Ebtv. – 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, 67–68. § (megtérítési kötelezettség)
- Kúria: Összefoglaló a foglalkoztató Ebtv. 67. § (1) bekezdése szerinti megtérítési felelőssége tárgyában hozott Mfv.III.10.435/2015. számú határozatról
- Adó Online: A foglalkoztató megtérítési felelőssége a baleseti ellátásért
- Mádi Sarolta: A társadalombiztosítási szerv megtérítési igénye (Miskolci Jogi Szemle, 2013/1.)
- Mt. – 2012. évi I. törvény 166. § és 172. § (munkáltatói kárfelelősség, a TB-ellátás levonása)
- CoverMe: Munkáltatói felelősségbiztosítás cégeknek (társadalombiztosítási megtérítési igény mint fedezeti kérdés)
