Kkv-knál általános gyakorlat: a kereskedő, a szerelő, a projektvezető a saját autójával megy az ügyfélhez, a cég kiküldetési rendelvényt ír, és fizeti a kilométerpénzt. Mindenkinek jó – amíg egy esős hajnalon az autó az árokban végzi. Ekkor derül ki, hogy a dolgozónak nincs cascója, a bónusza elúszik, és a cégtől várja a kár megtérítését. Alkuszként azt látom, hogy ez a helyzet sem a flottakötvényben, sem a munkáltatói felelősségbiztosításban nincs végiggondolva, pedig a Munka törvénykönyve elég egyértelműen a munkáltatóra teszi az első kérdőjelet. Ez a cikk a jogi alapot és a biztosítási határokat rendezi – jogi tanácsadás helyett iránytűként.
- Az Mt. 166. § (1) bekezdése szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt – a munkáltató utasítására, saját autóval tett hivatali út ilyen összefüggés; a cég csak akkor mentesül, ha bizonyítja az ellenőrzési körén kívül eső, előre nem látható és el nem hárítható okot, vagy a dolgozó kizárólagos, elháríthatatlan magatartását.
- A dolgozó kgfb-je a másoknak okozott kárt fedezi, a saját autó töréskárát nem; a cég flottakötvénye a saját járművekre szól – a dolgozó autójának kára jellemzően a munkáltatói felelősségbiztosítás kizárásai és záradékai között dől el, biztosítónként eltérően.
- A dolgozó vétkes közrehatása (gyorshajtás, telefonálás) kármegosztást hoz (Mt. 167. § (2)), a kiküldetési rendelvény szerinti költségtérítés pedig nem kártérítés – a rendezett belső szabályzat és a casco-kérdés előzetes tisztázása kevesebb vitát hagy.
Mit mond a Munka törvénykönyve?
Az Mt. 166. § (1) bekezdése szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A (2) bekezdés szerint mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa – vagy hogy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. A hivatali út, amelyet a dolgozó a munkáltató utasítására, a munkaköre ellátása érdekében tesz meg, a munkaviszonnyal összefügg; ez különbözik a munkába járástól, amelyet a bírói gyakorlat más megítélés alá vonhat. A mentesülés pedig nem automatikus: a közúti baleset körülményei gyakran kívül esnek a munkáltató ellenőrzési körén, de a törvény három együttes feltételt kíván, és a bizonyítás a munkáltatóé – a bíróságok esetről esetre vizsgálják, számolni kellett-e az adott körülménnyel, és elvárható lett volna-e a kár elhárítása. Az Mt. 167. § (1) bekezdése szerint nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, a (2) bekezdés szerint pedig a kárnak azt a részét sem, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely a kárenyhítési kötelezettség elmulasztásából ered. Egy gyorshajtással vagy telefonálás közben okozott töréskárnál tehát kármegosztás jön, nem teljes térítés.
Kinek a biztosítása véd – és kié nem?
Három kötvény kerül szóba, és egyik sem arra való, amire elsőre gondolnánk. A dolgozó autójának kötelező felelősségbiztosítása a másoknak okozott kárt téríti – a másik autót, a szalagkorlátot, a sérült gyalogost –, a saját autó töréskárát nem. Ha a balesetet a másik fél okozta, az ő kgfb-je fizeti a dolgozó autóját, és a kérdés meg is oldódott; ha a dolgozó a vétkes, a saját kár csak cascóból térülhet, ha van. A casco önrésze, a bónuszfokozat elvesztése és a casco hiányában a teljes javítási költség az a kár, amelyet a dolgozó az Mt. alapján a cégtől követelhet. A cég flottakötvénye a cég tulajdonában vagy üzembentartásában lévő járművekről szól; a dolgozó magánautója jellemzően nem szerepel benne, ahogy a flottabiztosításról szóló cikkben is leírtam. Marad a munkáltatói felelősségbiztosítás: ez a munkavállalót ért, a munkáltató Mt. szerinti felelősségébe tartozó kárt fedezi, a hazai feltételek azonban a járműkárt gyakran kizárják, vagy csak külön záradékkal, sublimittel vállalják – biztosítónként eltér. Ha a cégnél bevett a saját autó hivatali használata, a feltétel kizárási listáját erre a sorra érdemes átolvasni, és ha hiányzik, a záradékot megkérdezni.
Ha nem az autó törik, hanem az ember sérül
A hivatali úton történt baleset személyi sérülésnél más pályára kerül. A dolgozó egészségkárosodása és keresetkiesése szintén a munkáltató Mt. szerinti kárfelelősségébe tartozhat, és a munkavégzéssel összefüggő baleset társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetnek minősülhet – ennek megítélése a hatóságé. Ezt a kárt a munkáltatói felelősségbiztosítás jellemzően fedezi, a csoportos balesetbiztosítás pedig felelősségtől függetlenül, fix összeggel egészíti ki; a munkavállalói kárügyekről szóló cikk mutatja a három utat. Ha a dolgozó a hivatali úton harmadik személynek okoz kárt, a károsult felé a Ptk. 6:540. § (1) bekezdése szerint a munkáltató felel – a kgfb ezt a járművel okozott kárnál lefedi, a kgfb-n kívüli károkat az általános felelősségbiztosítás kezelheti.
Szabályzat, rendelvény, casco-kérdés
A viták nagy része megelőzhető, ha a cég előre eldönti, mit vállal. Egy rövid belső szabályzat rögzítheti, ki, milyen feltételekkel használhat saját autót hivatali célra, kell-e hozzá casco, ki fizeti annak díját vagy önrészét, és hogyan kell a balesetet a cégnek jelenteni. A kiküldetési rendelvény és a kilométerpénz az Szja tv. szerinti költségtérítés – üzemanyag és amortizáció –, nem kártérítés; a kettő összekeverése kárnál mindkét felet félrevezeti. Van cég, amelyik csak cascós autót enged hivatali útra, és a casco díjához hozzájárul; van, amelyik a rendszeresen utazó munkatársaknak inkább céges autót ad, és így a kockázat a flottakötvénybe kerül. Egyik sem „a” megoldás – a kérdés az, hogy a döntés tudatos-e, és leírták-e. A első alkalmazott felvételekor ez a téma még egyszerű; tíz utazó kollégánál már portfólió-kérdés.
Mit tegyen most?
Írja össze, kik használják a saját autójukat hivatali célra, milyen gyakran, és van-e cascójuk. Nézze meg a munkáltatói felelősségbiztosítás feltételében a járműkárra vonatkozó kizárást vagy záradékot, és a limitet. Készítsen egy egyoldalas szabályzatot a saját autó használatáról, benne a bejelentés módjával. Ha egy kár már megtörtént, a dolgozó és a cég közötti kérdés az Mt. alapján, a biztosítói kérdés a feltételek alapján dől el – az utóbbiban a kötvények alapján segítek, amiben tudok; a munkajogi vitában jogász a megfelelő partner. Ha az évforduló előtt szól, a munkáltatói felelősségbiztosítás záradékait és a flotta határait átnézem.
Kérdés a saját cége utazó munkatársaira szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- Mt. – 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, 166–167. § (a munkáltató kártérítési felelőssége)
- Jogpontok: A munkáltató kártérítési felelőssége az Mt.-ben (kiadvány, frissítve 2021.12.31.)
- Kúria: 215. Ha a munkáltató bizonyítja, hogy a kárt kizárólag a munkavállaló elháríthatatlan magatartása okozta, mentesül az ellenőrzési körébe eső munkabalesetért fennálló felelősség alól
- Ptk. – 2013. évi V. törvény 6:540. § (felelősség az alkalmazott károkozásáért)
- Szja tv. – 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (kiküldetési rendelvény, a saját személygépkocsi hivatali használatának költségtérítése)
