„A gép a könyvekben már nulla, mire biztosítsam?” – ez a mondat a kkv-k egyik legdrágább félreértése. A kárnál ugyanis nem a könyvelés, hanem a feltétel dönt: új értéken, avult értéken vagy az alulbiztosítás miatt arányosan térít a biztosító, és a három eredmény között milliós különbség lehet. Alkuszként azt látom, hogy a fogalmakat mindenki hallotta, de kevesen tudják, melyik mikor lép be. Ez a cikk a kárrendezés szemszögéből mutatja meg: mitől függ, mennyit kap egy tízéves esztergáért, egy régi irodabútorért vagy egy használt szerverért – és hol bukik el a cég már kötéskor.
- A MABISZ tájékoztatója szerint az új érték egy ugyanolyan vagy hasonló paraméterű új vagyontárgy beszerzési költsége, az avult (valóságos) érték a használt vagyontárgy technikai értékcsökkenéssel számított aktuális értéke; a könyv szerinti érték számviteli kategória, amely néhány év alatt nullára fut, ezért a legtöbb biztosító nem köt rá.
- A céges vagyonbiztosítás alapértelmezés szerint általában új értékre köthető, de a feltételek az új értékhez képest jelentős – a MABISZ szerint jellemzően 30–50%-os, biztosítónként eltérő – technikai avultságú, a teljesen leírt vagy használaton kívül helyezett eszköznél és teljes kárnál valóságos értéken térítenek.
- A Ptk. 6:460. §-a szerint ha a biztosítási összeg a biztosított érdek értékénél kisebb, a biztosító a kárt a biztosítási összeg és az érték arányában téríti – a MABISZ példájában a fele értékre biztosított épület részkáránál is csak a kár fele jár.
Három érték, három eredmény
A MABISZ vagyon- és műszaki biztosításokról szóló tájékoztatója négy értékfogalmat különböztet meg. Az új érték egy ugyanolyan, vagy ennek hiányában egy hasonló műszaki, gazdasági paraméterekkel rendelkező új vagyontárgy megvásárlásának költsége. Az avult (valóságos) érték a használt vagyontárgy aktuális értéke, azaz a technikai értékcsökkenéssel figyelembe vett érték. A piaci érték épületeknél a tájékoztató szerint nem lehet a biztosítási összeg alapja, mert a helyreállítás költségét nem a piac, hanem az építőipar árazza. A könyv szerinti érték pedig számviteli kategória: nem mutatja a vagyontárgy értékét, néhány év alatt nullára futhat, ezért a legtöbb biztosító nem köt rá szerződést. Egy tízéves, teljesen leírt eszterga könyv szerint nulla, avult értéken talán az új ár harmada, új értéken a mai gyártói ár. Hogy kárnál melyik számít, azt a feltétel térítési szabálya és a kötéskor megadott biztosítási összeg együtt dönti el – az alapfogalmak között ez a három az, amelyik kárnál pénzre váltódik.
Mikor lép be az avultatás?
A MABISZ tájékoztatója szerint a vagyonbiztosítási szerződés alapértelmezés szerint általában új értékre köthető: javítható kárnál a biztosító a javítás költségét fizeti, pótlásnál az új beszerzés árát. Két helyzetben tér át a valóságos értékre. Az egyik a teljes kár, ha a helyreállítás műszaki okból vagy gazdaságtalanság miatt nem jön szóba. A másik a jelentős avultság: a tájékoztató szerint az új értékhez viszonyított 30–50%-os vagy ezt meghaladó technikai avultságú, továbbá a teljesen leírt vagy véglegesen használaton kívül helyezett tárgyi eszközöknél – a küszöb biztosítónként változik – a biztosító valóságos (avult) értéken teljesít. A „könyvekben már nulla” gép tehát sok feltétel szerint már ezen a szabályon elbukik, nem csak az alulbiztosításon. Itt bukik el a legtöbb kkv: a hétéves szerver, a tízéves gép, a húszéves bútor sok feltétel szerint a küszöb felett van, tehát hiába az új értékű biztosítási összeg, a térítés az avult érték – ami informatikánál gyorsan elolvad. Egyes feltételek további kikötést tartalmaznak: az új érték és az avult érték különbözetét csak a tényleges pótlás vagy helyreállítás igazolása után fizetik, meghatározott határidőn belül. Ezek a szabályok a feltétel kárrendezési fejezetében állnak, és biztosítónként eltérnek; ajánlatkérésnél ez az egyik sor, amelyet díj helyett érdemes összevetni.
Alulbiztosítás: az arányos térítés csapdája
A Ptk. 6:460. §-a szerint ha a biztosítási összeg a biztosított érdek értékénél kisebb, a biztosító a kárt a biztosítási összegnek a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában köteles megtéríteni. A MABISZ alulbiztosításról szóló tájékoztatója példával mutatja: egy 150 millió forint tényleges értékű épületet 75 millió forintra biztosítottak, ezért teljes kárnál legfeljebb ezt az összeget fizeti a biztosító, részkárnál pedig mindig a kárösszeg 50%-át – a képlet: kártérítés = kárösszeg × (biztosítási összeg / tényleges érték). Ez az, amit a könyv szerinti értéken biztosító cég a saját bőrén tanul meg: egy ötmilliós csőtörés-kárnál is csak a fele érkezik, ha a gépparkot a leírt értéken adta meg. A tájékoztató szerint az alulbiztosítás szabályát a biztosítók jellemzően az egyes szolgáltatási limitekre is alkalmazzák; kivétel lehet az az eset, amikor a kártérítési limit független a biztosítási összeg nagyságától – ilyenek jellemzően az első kockázatra szóló, limitösszegű fedezetek, ahol nincs arányosítás. A bírói gyakorlatból egy ítélőtáblai döntés (Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.519/2023/4.) azt is rögzítette, hogy teljes kárnál az arányos térítés nem jön szóba, ott a biztosítási összeg a szolgáltatás felső határa – a részkár tehát a valóban fájó eset. A MABISZ tájékoztatója szerint a legtöbb biztosító nem érvényesíti az alulbiztosítás következményeit, ha annak mértéke nem haladja meg a 10%-ot; a hazai feltételek egy része ezen felül „alulbiztosítás elengedése” záradékot kínál nagyobb eltérésre – hogy ez mekkora sávot fed, biztosítónként eltér.
Hogyan adja meg jól a biztosítási összeget?
Az épületnél az újjáépítési költség a kiindulópont, nem a vételár és nem a piaci érték. A gépeknél, berendezéseknél az új beszerzési ár – ha az adott típus már nem kapható, egy hasonló paraméterű új gépé. Az informatikánál és az irodai berendezésnél ugyanez, tételes leltárral. A készletnél a beszerzési vagy előállítási költség, a szezonális ingadozást a feltételek szerinti készlet-záradékkal vagy a csúcskészlet megadásával kezelve. A MABISZ tájékoztatója szerint a biztosító a KSH hivatalos árindexe alapján értékkövetést (indexálást) alkalmazhat, amelyről az évforduló előtt tájékoztat – az indexálást javasló ajánlatot érdemes elfogadni, de az indexálás nem kezeli a vagyontárgyak értékének egyéb okból (bővítés, új gép) bekövetkező változását, ezért a biztosítási összeg helyessége az Ön cégének át nem ruházható feladata – nagyobb gépbeszerzésnél, bővítésnél a változás-bejelentés is ide tartozik. A gyakori kötési hibák között az alulmért érték azért áll elöl, mert kötéskor olcsónak látszik, és csak kárnál mutatja meg az árát.
Kárnál: mit néz a szakértő?
A kárszakértő a káridőponti értéket állapítja meg: számlák, gyártási év, műszaki állapot, a hasonló új eszköz mai ára és az avulás mértéke alapján, a feltétel és a biztosítói módszertan szerint. Ezért ér sokat a beszerzési számlák, a gépkönyvek és a karbantartási napló megőrzése – ezek nélkül a szakértő becsül, és a becslés ritkán a cég javára téved. Ha az elszámolás nem világos, kérje írásban a levezetést: milyen új értéket, milyen avulást és milyen alulbiztosítási arányt alkalmaztak, a feltétel melyik pontja alapján. Vitás esetben a biztosító panaszkezelése az első lépés; a Pénzügyi Békéltető Testület fogyasztói vitákra való, egy cégnek jellemzően a bírósági út marad – az MNB egyedi kárvitát nem dönt el. Az elszámolás értelmezésében a kötvény és a feltétel alapján segítek, amiben tudok.
Mit tegyen most?
Vegye elő a kötvényt, és nézze meg, milyen értéken szerepelnek az épületek, a gépek, az informatika és a készlet – ha könyv szerinti értéket lát, az alulbiztosítás szinte biztos. Keresse meg a feltételben az avultsági küszöböt és a teljes kár szabályát. Készítsen egy egyszerű leltárt új beszerzési értéken, és évente egyszer nézzen rá. Ha az évforduló előtt szól, az ajánlatok összevetését a térítési szabályokra – új érték, avultsági küszöb, alulbiztosítás elengedése, limitek – szabva készítem el; a biztosítási összeg megadása és a leltár a cégé marad.
Kérdés a saját gépparkja, készlete biztosítási összegére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- MABISZ: Tájékoztató az alulbiztosításról
- MABISZ: Tájékoztató a vagyon- és műszaki, valamint az üzemszünet-biztosításokról (értékfogalmak, avultsági küszöb, limitek)
- Ptk. – 2013. évi V. törvény 6:460. § (alulbiztosítás)
- Generali – Kárrendezési tájékoztató (a Ptk. 6:460. § idézése, értékcsökkenés a MABISZ módszertan szerint)
- Kártérítési és Biztosítási Jog: Máshol nem publikált határozatok 2024/2 (Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.519/2023/4. – alulbiztosítás teljes kárnál)
