A cégek életében vannak fordulópontok, amikor a biztosítás senkinek nem jut eszébe, mert nagyobb dolgok történnek: az egyéni vállalkozó kft-t alapít, a tulajdonos eladja az üzletrészét, két cég egyesül, vagy a cég végelszámolással megszűnik. A kötvények eközben tovább futnak, a díj megy. Alkuszként azt látom, hogy a probléma jellemzően egy évvel később, kárnál derül ki: a kötvényen még a régi szerződő neve áll, a biztosított vagyontárgy már más cég tulajdona, vagy a felelősségi igényt egy olyan cég tevékenységére nyújtják be, amely már nem létezik. Ebben a cikkben végigveszem a négy tipikus helyzetet – egyéni vállalkozóból kft., cégeladás, átalakulás, megszűnés –, és azt, hogy melyiknél száll át a szerződés, melyiknél szűnik meg, és hol marad rés. A cégjogi és adózási részletek ügyvéd és könyvelő kérdései; itt a biztosítási oldalt írom le.
- Ha a szerződő személye változik – egyéni vállalkozóból kft., eszközök eladása másik cégnek –, a biztosítás nem „megy át” magától: a Ptk. 6:447. §-a szerint a biztosítási érdek megszűnésével a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik, az új jogalanynak saját szerződés kell.
- Ha a jogalany marad – üzletrész-eladás, cégformaváltás a Ptk. 3:39. §-a szerinti általános jogutódlással –, a szerződések élnek tovább, de a név, cégforma, tulajdonos és tevékenység változását a Ptk. 6:452. §-a szerint be kell jelenteni a biztosítónak.
- A leggyakoribb rés a felelősségbiztosításban keletkezik: a korábbi jogalany múltbeli tevékenységéért való igények és az új jogalany első napjai közé eshet olyan időszak, amelyre egyik szerződés sem fizet – ezt a váltás menetrendjében kell kezelni.
Az alapszabály: érdekmúlás és jogutódlás
Két jogi fogalom dönti el, mi történik a biztosítással. Az első a biztosítási érdek: a Ptk. 6:440. §-a szerint biztosítási szerződést az köthet, aki a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, a 6:447. § szerint pedig ha a biztosítási érdek megszűnik, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik. Ha tehát egy vagyontárgy más tulajdonába kerül, a régi tulajdonos szerződése arra a vagyontárgyra megszűnik – a hazai feltételek ezt jellemzően a tulajdonosváltozás napjára teszik –, és a törvény alapján a szerződés nem száll át a vevőre: ő saját szerződést köt. A biztosító egyedi döntése lehet, hogy az új tulajdonossal új szerződőként, azonos feltételekkel folytatja, de ez megállapodás, nem jog. A második fogalom a jogutódlás: a Ptk. 3:39. §-a szerint ha egy jogi személy más típusú jogi személlyé alakul át, az átalakuló megszűnik, jogai és kötelezettségei az átalakulással keletkezőre mint általános jogutódra szállnak át – a szerződések, köztük a biztosítási szerződések is. Aki ezt a két szabályt érti, a négy helyzetet már maga is be tudja sorolni: ahol a jogalany marad vagy általános jogutód lép a helyébe, a szerződés él; ahol a vagyon vagy a tevékenység új jogalanyhoz kerül jogutódlás nélkül, ott új szerződés kell. A szereposztásról a szerződő és biztosított cikk ír bővebben.
Egyéni vállalkozóból kft.: a szerződő személye változik
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény (Evectv.) lehetővé teszi, hogy az egyéni vállalkozó egyéni cégként vagy egyszemélyes kft-t alapítva folytassa a tevékenységét; a bejegyzéssel az egyéni vállalkozás megszűnik. Biztosítási szemmel ez a legtöbb réssel járó eset, mert a szerződő eddig egy természetes személy volt, ezután egy jogi személy – és a kettő a biztosító számára két külön ügyfél. A vagyonbiztosításnál a gépek, a készlet, a bérelt telephely berendezése a kft. tulajdonába vagy használatába kerül: az egyéni vállalkozó szerződésén érdekmúlás áll be, a kft-nek pedig saját kötvény kell, vagy a biztosítóval egyeztetett szerződő-módosítás, amelyet a biztosító elfogadhat vagy elutasíthat. A felelősségbiztosításnál a biztosított az egyéni vállalkozó volt; a kft. tevékenységére a régi kötvény nem fizet, a kft. pedig az első munkanapjától okozhat kárt. Ha a szakmához kötelező felelősségbiztosítás tartozik, az új jogalanynak a saját nevére kell igazolnia – ezt a kamara és a megrendelők is kérik. Külön figyelmet érdemel a múlt: a kft. és az egyéni vállalkozó a törvény szerint egyetemlegesen felel az egyéni vállalkozói kötelezettségekért, a régi felelősségbiztosítás megszűnése után bejelentett igényekre viszont attól függ a fedezet, hogy a feltétel a károkozás vagy a bejelentés idejéhez köti a kockázatviselést – ezt a régi kötvény feltételében kell megnézni, és biztosítónként eltér. A csoportos és a személyi biztosításoknál (baleset, egészség) a szerződő kft-re való átírása jellemzően egyszerűbb, de itt is bejelentés és a biztosító hozzájárulása kell. A cégforma-kérdésről a GYIK is szól; itt annyit tennék hozzá, hogy a váltás napjára időzített, a régi kötvényekkel párhuzamosan induló új szerződések adják a legkevesebb rést.
Cégeladás: üzletrész vagy eszközök?
Cégeladásnál az első kérdés, hogy mit adnak el. Ha az üzletrészt (részvénytársaságnál a részvényeket), a társaság ugyanaz a jogalany marad, csak a tulajdonosa változik: a biztosítási szerződések élnek tovább, a biztosított érdek nem szűnt meg. Ami ilyenkor teendő: a tulajdonos- és ügyvezető-változás, az új székhely vagy a tevékenység módosulásának bejelentése a Ptk. 6:452. § (2) bekezdése és a feltételek szerint; a kedvezményezetti és engedményesi záradékok átnézése, ha a finanszírozó változik; és a vezető tisztségviselői felelősségbiztosítás ellenőrzése: a feltételek egy része a mindenkori vezetőkre automatikusan kiterjed, máshol az új ügyvezetőt be kell jelenteni – ez biztosítónként eltér. A vevő oldaláról az átvilágítás része a kötvények átnézése: mi él, meddig, milyen kárelőzménnyel – erre a portfólió-leltár sablon jó kiindulás. Ha viszont az eszközöket adják el (gépek, készlet, ingatlan egy másik cégnek), az érdekmúlás szabálya lép be: az eladott vagyontárgyakra az eladó szerződése megszűnik, a vevő saját fedezetet köt, ideális esetben a birtokbaadás napjára. Az eladó cég tevékenységi felelősségbiztosítása a saját múltját fedezi a feltétel szerint; a vevő az általa folytatott tevékenységre új felelősségbiztosítást köt. A be nem jelentett tulajdonosváltozás miatt a 6:452. § (3) bekezdése szerint a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a cég bizonyítja, hogy a körülmény nem hatott közre a kárban – a változás-bejelentésről szóló cikk részletezi.
Átalakulás, egyesülés, szétválás: a jogutód örökli a kötvényt
Ha a bt. kft-vé, a kft. zrt-vé alakul, a Ptk. 3:39. §-a szerinti általános jogutódlás miatt a biztosítási szerződések is átszállnak: nem kell új kötés, de a szerződő neve, cégformája, adószáma és cégjegyzékszáma változik, ezt a feltételek szerint be kell jelenteni, és a kötvényt módosítani. Egyesülésnél a jogutód mindkét cég szerződéseit örökli – ez az átfedések vizsgálatának pillanata: két vagyonbiztosítás ugyanarra a telephelyre, két felelősségbiztosítás eltérő limittel. Szétválásnál a szétválási terv (szétválási szerződés) rendeli a szerződéseket az egyes jogutódokhoz; a biztosítót értesíteni kell arról, melyik jogutód a szerződő, és a biztosítási összegeket, telephelyeket, tevékenységeket a szétvált vagyonhoz igazítani. Az átalakulás a biztosító számára lényeges körülmény lehet – más cégméret, más tevékenységi kör –, ezért a bejelentés után módosítást javasolhat; erre érdemes számítani.
Megszűnés: végelszámolás, felszámolás
Végelszámolásnál a cég maga dönt a megszűnésről, és a vagyonát értékesíti vagy a tagoknak kiadja; ahogy a vagyontárgyak kikerülnek a cégből, a rájuk kötött fedezet érdekmúlással megszűnik, a még meglévő vagyonra a végelszámolás alatt is fenn kell tartani a biztosítást. A felesleges szerződéseket a végelszámoló írásban mondja fel vagy szünteti meg; a Ptk. biztosítási fejezete szerint a biztosítót a kockázatviselés végéig járó díj illeti meg, az ezen felül befizetett díjat vissza kell térítenie. A felelősségbiztosítás megszüntetése előtt érdemes végiggondolni, hogy a cég múltbeli tevékenységéből származó igény még beérkezhet-e: ha a feltétel a bejelentés idejéhez köti a fedezetet, a megszűnt szerződés a később bejelentett igényre nem fizet. Felszámolásnál a felszámoló rendelkezik a szerződésekről; a biztosítás itt is a vagyon megóvásának eszköze, amíg a vagyon a cégé.
Mit tegyen a cég a változás előtt?
Készítsen listát minden élő szerződésről (szerződő, biztosított, kockázatviselési hely, évforduló, finanszírozói záradék), és sorolja be a fenti két szabály szerint: mi marad, mi szűnik meg, mihez kell új szerződő vagy új kötvény. A jogalanyváltás napjára időzítse az új szerződések kockázatviselésének kezdetét, és csak utána szüntesse meg a régieket – a kockázatviselés kezdetéről szóló cikk írja le, miért nem az aláírás napja számít. Jelentse be írásban minden biztosítónak a változást, és kérjen visszaigazolást. A cégjogi lépések sorrendjét az ügyvéddel, az eszközök átadásának könyvelését a könyvelővel egyeztesse. Ha a változás előtt szól, a lista összeállításában, a szerződések besorolásában és az új kötések papírmunkájában segítek, amiben tudok; a bejelentés és a felmondás aláírása a szerződő kötelezettsége marad. A biztosító csak arra fizet, ami a szerződésében biztosítási esemény – és csak annak, aki a szerződésben szerződőként és biztosítottként szerepel.
Kérdés a saját cége átalakulására vagy eladására szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- Ptk. – 2013. évi V. törvény 6:440. § (biztosítási érdek), 6:447. § (a szerződés megszűnése érdekmúlás miatt), 6:452. § (közlési és változásbejelentési kötelezettség), 3:39. § (átalakulás – általános jogutódlás)
- Evectv. – 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről (az egyéni vállalkozói tevékenység folytatása egyéni cégként, egyszemélyes kft-ként)
- 5percAdó – Munkácsi Márta: Egyéni vállalkozás folytatásának lehetőségei: egyéni cég és egyszemélyes kft. (jogutódlás, egyetemleges felelősség, az egyéni vállalkozás törlése)
