Magánemberként a legtöbb biztosításban ugyanaz a személy a szerződő és a biztosított is. Cégeknél a szereposztás összetettebb – és a kárrendezésnél pontosan ezen múlik, ki kapja a pénzt, és kinek a nyilatkozata számít.
- A szerződő köti a szerződést és fizeti a díjat – cégeknél ez maga a társaság, amelyet az ügyvezető képvisel.
- A biztosított az, akit vagy amit a védelem ténylegesen illet: lehet maga a cég, de lehet a dolgozói kör is.
- Kárnál a pontatlan szereposztás fizet: rossz nevén lévő vagyontárgy, elmaradt engedményezés, hiányzó biztosítotti nyilatkozat.
Az alapszereposztás
A szerződő a biztosító szerződéses partnere: ő írja alá, ő fizeti a díjat, neki áll jogában módosítani és felmondani. A biztosított az, akinek az érdekét a fedezet védi – vagyonbiztosításnál a vagyontárgy tulajdonosa vagy jogszerű használója, felelősségbiztosításnál a károkozásért felelőssé tehető cég. A kedvezményezett pedig az, akinek a biztosító a szolgáltatást fizeti; céges vagyonkárnál jellemzően maga a biztosított cég, személybiztosításoknál megjelölt személy.
Tipikus céges felállások
A gyakorlatban három elrendezés fedi le az esetek nagy részét. Az elsőben a cég köt biztosítást a saját vagyonára és felelősségére – szerződő és biztosított ugyanaz. A másodikban a cég a szerződő, a biztosítottak viszont a munkatársak: ez a csoportos élet-, baleset- és egészségbiztosítások világa, ahol a dolgozói biztosítotti nyilatkozat is a rend része. A harmadikban belép egy harmadik szereplő: a bank vagy lízingcég, amely a finanszírozott eszközre engedményezést (a térítés rá történő átirányítását) kér – erről részletesen a lízing és hitel melletti biztosításról szóló cikk ír.
Ahol a szereposztás el szokott csúszni
A leggyakoribb hibák: a vagyontárgy nem a biztosított cég nevén van (például az ügyvezető magántulajdona, vagy egy másik cégcsoport-tag könyveiben); a bérelt eszközre a bérlő köt, pedig a bérbeadóval kötött szerződés mást kíván; átalakulás, névváltozás után a kötvényben a régi cégnév marad; az engedményezés a hitel lejárta után is bent ragad. Ezek békeidőben láthatatlanok – kárnál viszont hetekig tartó tisztázást vagy elutasítást okoznak. A feltétel-olvasásról szóló cikk mutatja, hol keresse ezeket a kötvényben.
Mit tegyen a rend érdekében?
Évente egyszer – az éves felülvizsgálat részeként – érdemes végignézni: minden kötvényben stimmel-e a cégnév és a székhely, a biztosított vagyontárgyak a cég könyveiben vannak-e, és él-e még minden engedményezés jogalapja. Ha a cégcsoportban több társaság van, a szereposztás tudatos döntés legyen, ne öröklött állapot. Ez az a típusú rendrakás, amit a portfólió-átvilágítás első köre elvégez.
Kérdés a saját cégére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
