Egy tízfős cégnél a telephely leéghet, a szerver tönkremehet, a legnagyobb vevő elpártolhat – ezekre van vagyon-, géptörés- és hitelbiztosítás. A leggyakoribb végzetes kockázat azonban egyiknek sem tárgya: az, hogy az ügyvezető – aki egyben a tulajdonos, a fő értékesítő, a bank és a könyvelő kapcsolattartója – egy baleset vagy egy diagnózis miatt hónapokra kiesik. A megrendelések nem állnak le, a bérek és a lízingdíjak sem; csak a döntés és az aláírás hiányzik. Alkuszként azt látom, hogy a kkv-portfóliókban ez a kockázat szinte soha nem szerepel, pedig a biztosítási piacnak van rá eszköze, és a cégnek is van rá nem biztosítási válasza. Ez a cikk a kettőt együtt mutatja be: mit tud a kulcsember-biztosítás, és mi az, amit csak a cég maga tud elrendezni.
- A kulcsember-biztosítás a cég szerződése a saját kulcsszemélyére: a cég a szerződő és a kedvezményezett, a térítés a céghez érkezik, hogy a kiesés hónapjait – helyettes, bevételkiesés, hiteltörlesztés – át lehessen hidalni.
- Jellemzően kockázati életbiztosításból és kiegészítőkből áll – baleseti rokkantság, súlyos betegség, keresőképtelenség –, a biztosító csak a szerződésben nevesített eseményre fizet, és a kötést egészségi kockázatelbírálás előzi meg.
- Nem helyettesíti a folytonossági tervet: helyettesítési rend, második aláíró és tulajdonosi megállapodás nélkül a pénz megérkezik, de nincs, aki cselekedjen vele – a kettő együtt adja a cég túlélőkészletét.
Mi a kulcsember-kockázat, és miért más, mint a többi?
Kulcsember az, akinek a kiesése önmagában veszélyezteti a bevételt vagy a működést: a tulajdonos-ügyvezető, az egyetlen szakmai engedéllyel rendelkező mérnök, a főszakács, a fejlesztő, aki egyedül ismeri a rendszert. Mikrocégnél ez többnyire egy ember, és a kockázat két irányból jön. Az egyik a pénz: a kieső személyes árbevétel, a helyettes díja, a tovább futó hitel és bérek. A másik a jog: a Ptk. szerint a kft. nevében az ügyvezető jár el, és ha egyszemélyes társaságnál a tag és az ügyvezető ugyanaz a személy, halála vagy cselekvőképtelensége esetén hónapokra megállhat a cégjegyzés – az üzletrész örökölhető, de ügyvezetőt az örökösök jellemzően csak az örökösi minőségük igazolása – a gyakorlatban a hagyatéki eljárás lezárása – után tudnak választani, a bankszámla és a szerződéskötés addig elakadhat. A vagyonbiztosítás erre nem válasz, a vezetői felelősségbiztosítás sem: az a vezető döntéseiért való helytállást fedezi, nem a hiányát. A folytonossági gondolkodásról szóló cikk a kár utáni napokra készít fel – a kulcsember-kockázat annak az emberi oldala.
Hogyan működik a kulcsember-biztosítás?
A kulcsember-biztosítás nem külön terméktípus, hanem egy szereposztás: a cég köt személybiztosítást a saját kulcsemberére úgy, hogy a cég a szerződő, a kulcsember a biztosított, és a kedvezményezett is a cég. A térítés tehát nem a családhoz, hanem a vállalkozás számlájára érkezik, és azt a cég arra használja, amire a legnagyobb szükség van: helyettes vagy interim vezető díjára, a kieső bevétel pótlására, a hitel és a bérek fizetésére, végső esetben a rendezett leállásra. A hazai biztosítók kínálatában ez jellemzően kockázati életbiztosításként érhető el, amelyhez kiegészítő elemek köthetők: baleseti és betegségi eredetű rokkantság, súlyos betegségek – a feltételben tételesen felsorolt diagnózisok, például szívinfarktus, stroke, rosszindulatú daganat –, keresőképtelenség esetére napi térítés, műtéti térítés. A kör és a definíciók biztosítónként eltérnek, ezért a kérdés nem az, hogy „van-e kulcsember-biztosítás”, hanem hogy a konkrét feltétel melyik eseményre, mekkora összeget és milyen várakozási idő után fizet.
Két tulajdonsága érdemel külön figyelmet. Az egyik a kockázatelbírálás: a kötést egészségi nyilatkozat, nagyobb összegnél orvosi vizsgálat előzi meg, és a biztosító kizárhat meglévő betegséget vagy elutasíthatja az ajánlatot – ezért a kulcsember-biztosítás akkor köthető meg jó feltételekkel, amikor még nincs rá kényszerítő ok. A másik a biztosított hozzájárulása: a Ptk. életbiztosítási szabályai szerint a más személyre kötött életbiztosításhoz a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges, vagyis a kulcsember tudtával és beleegyezésével köthető csak meg. A biztosító pedig itt is csak arra fizet, ami a szerződésben biztosítási esemény: egy hosszú, de a listán nem szereplő betegség, a feltételek többsége szerint a kiégés, és minden esetben az önkéntes távozás nem az – ez utóbbit semmilyen biztosítás nem fedezi, csak a jó szerződés és a dokumentált folyamat.
Mekkora összeg, és mire?
Díjat ezen az oldalon nem írunk, a biztosítási összeg logikája viszont leírható. Három kérdés adja ki: mennyi idő alatt pótolható a kulcsember, mekkora bevétel kötődik személyesen hozzá, és mekkora kötelezettség – hitel, lízing, bérállomány – fut akkor is, ha ő nincs. Az első a helyettes díját és a toborzás költségét adja, a második a hónapokra eső fedezetkiesést, a harmadik a fix kiadásokat, amelyeket a cég semmiképp nem kerülhet el. Hitel mellett a bank gyakran maga is életbiztosítást vár el a tulajdonosra – ha ilyen már van, azt a finanszírozói elvárásokról szóló cikk szerint érdemes a portfólióba illeszteni, és nem duplán megkötni. Többtulajdonos cégnél a kulcsember-biztosításnak van egy második felhasználása is: a tulajdonosi megállapodásban rögzített üzletrész-kivásárlás fedezete, hogy az elhunyt tag örökösei pénzt kapjanak, a megmaradó tagok pedig a céget – ez ügyvédi munka, a biztosítás csak a forrását adja.
Adózás: a kedvezményezett személye dönt
A kulcsember-biztosítás adózásánál a vízválasztó az, hogy ki a kedvezményezett. Ha a cég a szerződő és a kedvezményezett is, a szakértői értelmezés szerint a biztosított magánszemélynél a díj után nem keletkezik adóköteles jövedelem, mert nem ő kapja a szolgáltatást; a díj a cég költsége, a cégnek kifizetett biztosítási összeg pedig a cég bevétele, amelynek számviteli és társasági adózási kezelését a könyvelővel kell tisztázni. Ha viszont a kedvezményezett a kulcsember vagy a hozzátartozója, a konstrukció juttatássá válik, és a kockázati biztosítás díja egyes meghatározott juttatásként adózik – erről a juttatások adózásáról szóló cikk szól. A kettőt ezért érdemes külön szerződésben tartani: a cég védelmét szolgáló kulcsember-fedezetet és a család védelmét szolgáló, személyesen kötött életbiztosítást. Az adószabályok változnak, a konkrét elszámolás a könyvelő és szükség esetén adótanácsadó dolga.
Amit a biztosítás nem old meg: a folytonossági készlet
A pénz megérkezése nem azonos a cég működésével. Ha az ügyvezető az egyetlen, aki a bankban aláírhat, aki ismeri a jelszavakat, aki a vevőkkel tárgyal, akkor a térítés egy olyan számlán ül, amelyhez senki nem fér hozzá. A folytonossági készlet ezért nem biztosítási, hanem szervezési kérdés, és legalább ennyire fontos: egy második cégjegyzésre jogosult személy vagy meghatalmazott a cégkivonatban és a banknál; helyettesítési rend, amely leírja, ki dönt a vezető hiányában; a hozzáférések, szerződések és kulcsügyfél-kapcsolatok dokumentálása; egyszemélyes kft.-nél pedig ügyvéddel átgondolt rendelkezés arról, mi történik a tag halála esetén. A szabadúszó és az egyéni vállalkozó számára ugyanez a kérdés a saját jövedelem védelmeként merül fel – ezt az egyéni vállalkozó minimál-portfóliójáról szóló cikk harmadik rétegként tárgyalja.
Mit tegyen a gyakorlatban?
- Írja le egy lapon, kinek a kiesése állítja meg a céget, és mi áll meg: bevétel, aláírás, tudás, kapcsolat.
- Nézze meg a cégkivonatot és a banki aláírási kartont: van-e második személy, aki a vezető hiányában eljárhat?
- Számolja ki a három összeget – pótlás, bevételkiesés, fix kötelezettségek –, ez adja a biztosítási összeg alapját.
- Kérjen ajánlatot kockázati életbiztosításra a kiegészítőkkel, a cég mint szerződő és kedvezményezett szereposztásával; a feltételben a súlyos betegség-listát és a várakozási időket olvassa el.
- Tisztázza a könyvelővel az adókezelést, és tartsa külön a cég és a család védelmét.
- Évente nézzen rá: változott-e a kulcsember személye, a hitel, a bevétel – a fedezet kövesse a céget.
Ha a kérdés a saját cégére vonatkozik, a 20 perces díjmentes konzultáción végig lehet gondolni, hol áll a kulcsember-kockázat a portfólióban, és mi az, amit biztosítással, és mi az, amit szervezéssel érdemes kezelni.
Kinek a kiesése állítaná meg az Ön cégét? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- Bankmonitor – A cég túlélése múlhat rajta: életbiztosítás a vállalkozások számára
- Önadózó – Céges kockázati életbiztosítás adózása (szakértői válasz)
- Ptk. (2013. évi V. törvény) – gazdasági társaságok vezetése, életbiztosítási szerződés
- Szja tv. (1995. évi CXVII. törvény) – kifizető által kötött biztosítások
