A szezonális cég két üzemmódban él: csúcsban minden pörög – készlet, létszám, forgalom –, holtszezonban pedig áll a telephely és fogy a tartalék. A biztosítási kérdés mindkét üzemmódban más, a kötvények viszont jellemzően egyetlen átlagos állapotra vannak méretezve. Ez a rés kárnál látszik meg.
A készletérték a csúcson akár többszöröse az évi átlagnak – ha a biztosítási összeg az átlagra van belőve, az alulbiztosítás pont a legrosszabbkor arányosít. Két kezelési mód létezik: a csúcsértékre méretezés, vagy az időszaki érték-bejelentés, ahol a fedezet követi a hullámot – melyik éri meg, azt az ajánlatok döntik el. A létszám-oldalon az idénymunkások köre a kérdés: a baleseti és juttatás-fedezetek listája kövesse a valós állományt – a részletek a változás-bejelentés logikája szerint.
Az álló telephely nem alvó kockázat: a fűtetlen épület fagykára, az őrizetlen helyszín betörés-kitettsége, az álló gépek állagromlása mind holtszezoni műfaj. A feltételek erre külön szabályokat tartalmazhatnak: időszakosan nem használt épületre bejelentési kötelezettség, vagyonvédelmi elvárások, víztelenítési előírások. Ezeket érdemes a szezon zárása előtt átnézni – a telephelyi kármegelőzés checklistája ebben segít.
Szezonális cégnél a leállás-kockázat aszimmetrikus: egy csúcsszezoni káresemény a teljes éves árbevétel gerincét viheti el. Ettől csábító az üzemszünet-fedezet gondolata – de itt is igaz: az üzemszünet-biztosítás csak vagyoni kár nyomán lép be – akkor a tovább futó állandó költségeket és az elmaradt üzemi eredményt téríti, a kártérítési időszakon belül. Szezonfüggő cégnél a számolás különösen fontos – mikor, mekkora kár, milyen következménnyel: géptörés és üzemszünet, illetve üzletmenet a kár után.
Kérdés a saját cégére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Díjmentes és kötelezettség nélkül: átnézem, mi van meg, hol lehet rés vagy átfedés – a döntés minden esetben az Öné.