Egy kkv-nál a legnagyobb vevő gyakran a bevétel harmadát-felét adja. Amíg fizet, ez növekedés; amikor nem – mert csődbe ment, felszámolás alá került, vagy egyszerűen hónapokig „még nem utalt” –, a cég saját likviditása kerül veszélybe, miközben a szállítókat, a béreket és az adót ugyanúgy fizetni kell. Alkuszként azt látom, hogy a cégvezetők többsége ezt a kockázatot sorsnak tekinti, pedig a vevői nemfizetés biztosítható: erre való a kereskedelmi hitelbiztosítás, amely a biztosítási törvény mellékletében a kezesség mellett önálló nem-életbiztosítási ágazat. Ez a cikk az áttekintő: mi ez, hogyan működik, mit nem fedez, és mi az, ami egy kkv-nak is elérhető.
- A kereskedelmi hitelbiztosítás a halasztott fizetéssel értékesítő cég vevői követeléseit védi: ha a vevő fizetésképtelenné válik, vagy a fizetés a feltételekben rögzített várakozási időn túl is elmarad, a biztosító a behajthatatlan követelés kötvényben meghatározott hányadát téríti.
- A szerkezet minden terméknél hasonló: a biztosító vevőnként limitet állapít meg (és azt visszavonhatja), a cég a biztosított forgalmat jelenti, a kárhoz szigorú bejelentési és behajtási határidők tartoznak, a térítés önrésszel és éves maximummal korlátozott – a részletek biztosítónként eltérnek.
- Kkv-méretű, egyszerűsített termékek is léteznek a piacon, exportnál pedig az állami exporthitel-biztosító is szereplő; a hitelbiztosítás nem vagyon- és nem felelősségbiztosítás, hanem a portfólió pénzügyi rétege, a kezesi biztosítás párja.
Mi a kereskedelmi hitelbiztosítás?
A hitelbiztosítás a halasztott fizetésű – számla ellenében, 30, 60 vagy 90 napra értékesítő – cég vevőkövetelését biztosítja. Két biztosítási eseményt ismer. Az egyik a vevő fizetésképtelensége: csőd-, felszámolási vagy hasonló eljárás, eredménytelen végrehajtás. A másik az elhúzódó nemfizetés: a vevő nem megy tönkre, csak nem fizet, és a feltételekben rögzített várakozási idő letelik – egy nyilvánosan elérhető hazai feltétel például a fizetési esedékességet követő hatvanadik napot nevezi meg, más termékeknél ez hosszabb is lehet. Mindkét esetben a biztosító a behajthatatlanná vált követelés kötvényben meghatározott hányadát téríti, a fennmaradó rész önrészként a cégé marad. A biztosító csak arra fizet, ami a szerződésében biztosítási esemény: a vevő puszta késedelme a várakozási idő előtt nem kár, a vitatott számla pedig a vita eldőltéig jellemzően szintén nem az.
Hogyan működik a gyakorlatban?
A hitelbiztosítás nem egy kötvény, hanem egy folyamat, amelyben a cégnek is dolga van. A vevőket a biztosító minősíti, és mindegyikre vevőlimitet állapít meg – eddig az összegig biztosított a kiszállítás. A limitet a biztosító a vevő romló helyzetére hivatkozva egyoldalúan csökkentheti vagy visszavonhatja; a hivatkozott feltétel szerint a visszavonás az értesítés elküldését követő második munkanapon lép hatályba, ezért a limitfigyelés a cég napi működésének része lesz. A cég rendszeresen jelenti a biztosított forgalmat, a díj ehhez igazodik. Ha a vevő nem fizet, a bejelentés határidős – a hivatkozott feltétel a kárveszély és a biztosítási esemény bejelentésére a tudomásszerzéstől számított három munkanapot, a kárigény benyújtására tizenöt napot ír elő –, és a követelés behajtását jellemzően a biztosító vagy az általa megbízott behajtó veszi át; a hitelbiztosítás egyik valódi értéke éppen ez a szolgáltatás, nem csak a térítés. A kifizetés a várakozási idő letelte és a kár elismerése után, önrésszel csökkentve érkezik; a hazai termékek jellemzően éves maximális kártérítést is kikötnek, gyakran az éves díj többszöröseként. A biztosítás nem menti fel a céget a saját szerződési fegyelme alól: limit feletti szállítás, késett bejelentés vagy a fizetési határidő önkényes meghosszabbítása a fedezetet veszélyezteti – ugyanúgy, ahogy a többi kötvénynél a változás-bejelentés elmulasztása.
Mit nem fedez?
A tipikus kizárások a feltételekben ismétlődnek, a pontos kör biztosítónként eltér. A vitatott követelésre – ha a vevő a jogalapot vagy az összegszerűséget vitatja – a biztosító a vita lezárásáig nem fizet: a hivatkozott feltétel a kárfizetést ilyenkor felfüggeszti, más termékek kizárásként kezelik. Nem biztosított a kapcsolt vállalkozásnak, tulajdonosi vagy érdekeltségi viszonyban álló vevőnek történő szállítás. Nem tartozik ide a magánszemély vevő, az előre fizetett ügylet, a limit feletti rész és az a követelés, amelyet a cég a bejelentési határidőn túl jelent. A kamat, a kötbér és a behajtás saját költsége jellemzően szintén kívül marad. A hitelbiztosítás tehát nem a rossz vevőválasztás ellenszere, hanem a jó vevő váratlan bukása elleni fedezet: a biztosító vevőminősítése maga is információ arról, kinek érdemes halasztott fizetést adni.
Elérhető egy kkv-nak?
Sokáig a hitelbiztosítást a nagy exportőrök termékének tartották, a piacon azonban ma több hitelbiztosító kínál kisvállalkozásoknak egyszerűsített, átalány-jellegű szerződést, ahol a vevőminősítés és a limitkezelés online felületen zajlik, a díj pedig a forgalomhoz kötött. Belföldi és exportkövetelésre egyaránt létezik fedezet; a magyar exportőröknél az állami tulajdonú exporthitel-biztosító is a lehetséges partnerek közé tartozik, saját módozatokkal. Hogy az Ön cégének melyik szerkezet felel meg, azt a vevőkör, a fizetési határidők és a vevőkoncentráció dönti el – nem a cég mérete. Két őszinte megjegyzés: a hitelbiztosítás nem helyettesíti a faktoringot, az előleget vagy a tulajdonjog-fenntartást, hanem azok mellé illeszkedik; és nem minden cégnek éri meg – ha a vevők száma nagy, az egyes követelések kicsik és a kintlévőség rendben van, a tartalék és a szigorú fizetési fegyelem elég lehet. Ezt az igényfelmérés logikájával érdemes eldönteni.
Hol a helye a portfólióban?
A hitelbiztosítás a céges biztosítási térkép pénzügyi rétege. Nem vagyonbiztosítás, mert nem dologi kárról szól; nem felelősségbiztosítás, mert nem a cég okoz kárt másnak. A kezesi biztosítás a párja, fordított irányból: az a cég saját teljesítését biztosítja a megrendelő felé, ez a vevő fizetését a cég felé. A kettő együtt fedi le azt, amit a mérleg két oldala mutat – amit a cég tartozik, és amivel neki tartoznak. Az üzemszünet-fedezettel nem keverendő: az dologi kár után induló bevételkiesést térít, a vevő csődje után nem. A folytonossági gondolkodás szempontjából viszont a vevőbukás ugyanolyan „kár”, mint a tűz: a kérdés az, miből megy tovább a működés a következő hónapokban.
Mit tegyen most?
Számolja ki, mekkora a legnagyobb három vevő aránya az árbevételben, és mekkora a kintlévőség 60 napon túli része – ez a két szám mutatja meg, van-e egyáltalán miről beszélni. Nézze át a fizetési határidőit és azt, hogy a szerződéseiben van-e tulajdonjog-fenntartás vagy előleg. Ha ajánlatot kér, a biztosítók vevőlistát, az elmúlt évek forgalmát és a korábbi behajthatatlan követeléseket kérik; ezt érdemes előre összerakni, ahogy az ajánlatkérési adatlistában leírtam. Az összevetésnél nem a díj, hanem a várakozási idő, az önrész, a limitkezelés rugalmassága, a bejelentési határidők és az éves maximum dönt. Ha ezekkel megkeres, az ajánlatok összevetését elkészítem, és a feltételek lényegét közérthetően összefoglalom – a vevőkkel kötött szerződések és a bejelentési fegyelem viszont a cégé marad.
Kérdés a saját vevőkörére és kintlévőségeire szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- Bit. – 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről, 1. melléklet (nem-életbiztosítási ágazatok: 14. hitel, 15. kezesség)
- Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. – Halasztott fizetésű követelések biztosítása, általános szerződési feltételek (C módozat, 2020. június 1.)
- EXIM Magyarország (Eximbank és MEHIB) – exporthitel-biztosítás
- Allianz Trade Magyarország – gyakran ismételt kérdések (kisvállalkozói, közép- és nagyvállalati termékcsaládok)
- Marsh Magyarország – Kereskedelmi hitelbiztosítás (a termék általános leírása)
